1. Kémiai tulajdonságok: A metil-benzoát viszonylag stabil, de hidrolizálódik, és benzoesav és metanol keletkezik, ha maró lúg jelenlétében hevítik. Lezárt csőben 8 órán keresztül 380-400°C-on hevítve nincs változás. A forró fémhálón pirolizálva benzol, bifenil, metil-fenil-benzoát stb. A 10 MPa nyomáson és 350 °C-on végzett hidrogénezés toluolt termel. A metil-benzoát átészterezési reakción megy keresztül primer alkoholokkal alkálifém-etanolát jelenlétében. Például az etanollal szobahőmérsékleten végzett reakció 94%-a etil-benzoáttá válik; A propanollal végzett reakció 84%-a propil-benzoáttá válik. Az izopropanollal nincs átészterezési reakció. A benzil-alkohol-észter és az etilén-glikol kloroformot használ oldószerként, és ha kis mennyiségű kálium-karbonátot adunk a visszafolyató hűtő alatt forraláshoz, etilénglikol-benzoátot és kis mennyiségű etilénglikol-benzhidrol-észtert kapunk. A metil-benzoát és a glicerin piridint használ oldószerként. Ha nátrium-metoxid jelenlétében melegítjük, átészterezést is végezhetünk glicerin-benzoát előállítására.
2. A metil-benzil-alkoholt salétromsavval (relatív sűrűsége 1,517) szobahőmérsékleten nitráljuk, így metil-3-nitrobenzoátot és metil-4-nitrobenzoátot kapunk 2:1 arányban. Katalizátorként tórium-oxidot használva 450-480 °C-on ammóniával reagál, és benzonitrilt termel. Foszfor-pentakloriddal 160-180 °C-ra melegítve benzoil-kloridot kapunk.
3. A metil-benzoát alumínium-trikloriddal és ón-kloriddal kristályos molekulavegyületet, foszforsavval pelyhes kristályos vegyületet képez.
4. Stabilitás és stabilitás
5. Nem összeférhető anyagok, erős oxidálószerek, erős lúgok
6. Polimerizációs veszélyek, nincs polimerizáció
